Focus House Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Hatályba lépés: 2018-05-25

Hatályba léptetésért felelős: Vizer Kinga ügyvezető

TARTALOMJEGYZÉK

I. Az adatkezelő megnevezése
II. Jogszabályi háttér
III. A szabályozás célja
IV. Fogalmak
V. A személyes adatkezelésre vonatkozó elvek Az adatkezelés jogszerűsége
A hozzájárulás feltételei
A gyermek hozzájárulására vonatkozó feltételek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában
A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése
A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok kezelése
Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett jogainak gyakorlására vonatkozó intézkedések
Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik
Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg
Az érintett hozzáférési joga Helyesbítés és törlés
A tiltakozáshoz való jog és automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben Az adatkezelő és az adatfeldolgozó – Általános kötelezettségek
Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása Adatbiztonság
Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció Adatvédelmi tisztviselő
A személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása
Kötelező erejű vállalati szabályok Kijelölt adatvédelmi felelős Személyes adatok leltára Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelő megnevezése – a továbbiakban: adatkezelő.

Adatkezelő neve: Focus House Kereskedelmi és Szolgáltató Krlátolt Felelősségű Társaság
Székhely címe:
Telephelyek: 1031 Budapest Taliga utca 29.
Adószám: 25906288-2-41
Vezető tisztségviselő: Vizer Kinga
Neve: Vizer Kinga
Beosztása: ügyvezető
Telefon: 36203803610
Levelezési cím: 1031 Budapest Taliga utca 29.
E-mail cím: info@focushouse.hu
Honlap cím: www.sogenerator.hu

Fő tevékenység

4774′ 08 Gyógyászati termékek kereskedelme

Jogszabályi háttér

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról
(a továbbiakban GDPR)

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban Infotv)

2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
(a továbbiakban Pmt)

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban Mt)

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban Ptk)

2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban Számv. tv.)

A vagyonvédelmi célú kamerás megfigyelésre vonatkozó adatkezelés kapcsán a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) rendelkezéseit kell figyelembe venni.

A szabályozás célja

Gazdálkodó szervezetünk által a természetes személyek személyes adatainak kezelésével összefüggő alapvető védelmi jog biztosítását szolgáló elvek, szabályok rögzítése és az ezzel kapcsolatos eljárások pontos meghatározása.
A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed megbízásunk alapján igénybe vett adatfeldolgozó által kezelt valamennyi, személyes adatot érintő, teljesen vagy részben automatizált eszközzel, valamint a manuális módon végzett adatkezelésre.

Fogalmak

Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
Az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
Nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

Címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;
Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

Tevékenységi központ:
a) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi központnak tekinteni;
b) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;
Képviselő: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;

Vállalkozás: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

Vállalkozáscsoport: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások;

Kötelező erejű vállalati szabályok: a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ; Felügyeleti hatóság: egy tagállam által a rendelet 51. cikkének megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;
Érintett felügyeleti hatóság: az a felügyeleti hatóság, amelyet a személyes adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint:
a) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;
b) az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy
c) panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti hatósághoz;
Személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése:
a) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy
b) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;
Releváns és megalapozott kifogás: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;
Nemzetközi szervezet: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.
Személyes adatok leltára: az adatkezelő által kezelt személyes adatok körének és jellegének felmérését szolgáló dokumentum.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek

A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve:

A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni

A célhoz kötöttség elve:

A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a vonatkozó EU rendelet 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés.

Az adattakarékosság elve:

A személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk.

A pontosság elve:

A személyes adatok pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék.

A korlátozott tárolhatóság elve:

A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel

Az integritás és bizalmas jelleg elve:

A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.

Az elszámoltathatóság elve:

Az adatkezelő felelős a jelen szabályzatban foglaltaknak való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására.

Az adatkezelés jogszerűsége

A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:
– az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;
– az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

– az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
– az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
– az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
– az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Amennyiben az adatkezelés jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges, illetve az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges, úgy az adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania:

– az uniós jog, vagy
– azon tagállami jog, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik. Az adatkezelés célját a jogalapra hivatkozással kell meghatározni.
Ha az adatgyűjtés céljától eltérő célból történő adatkezelés nem az érintett hozzájárulásán vagy
valamely olyan uniós vagy tagállami jogon alapul, annak megállapításához, hogy az eltérő célú adatkezelés összeegyeztethető-e azzal a céllal, amelyből a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték, az adatkezelő többek között figyelembe veszi:

– a személyes adatok gyűjtésének céljait és a tervezett további adatkezelés céljai közötti esetleges kapcsolatokat;
– a személyes adatok gyűjtésének körülményeit, különös tekintettel az érintettek és az adatkezelő közötti kapcsolatokra;
– a személyes adatok jellegét, különösen pedig azt, személyes adatok különleges kategóriáinak kezeléséről van-e szó, illetve hogy büntetőjogi felelősség megállapítására és bűncselekményekre vonatkozó adatoknak kezeléséről van-e szó;
– azt, hogy az érintettekre nézve milyen esetleges következményekkel járna az adatok tervezett további kezelése;
– megfelelő garanciák meglétét, ami jelenthet titkosítást vagy álnevesítést is.

A személyes adatok kezelésének jogszerűségét gazdálkodó szervezetünknél a következő feltételek teljesülése alapozza meg:
– az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

A hozzájárulás feltételei

Az adatkezelés hozzájáruláson alapul és az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.

A hozzájárulás módja:
Online, a felíratkozási (megrendelési) űrlapon x-eléssel, illetve esetenként írásbeli nyilatkozat megtételével.

A hozzájárulás igazolásának módja:
Az online beérkezett űrlapok tárolása az internet hozzáférést biztosító szerveren, illetve az ott tárolt adatok havonta történő mentése xls dokumentumban visszakereshető módon. Az írásbeli nyilatkozatok dossziéban lefúzve,időrendi sorrendbe rendszerezve.

Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel.

Milyen módon kap tájékoztatást az érintett? Írásban megfogalmazott adatvédelmi tájékoztató keretében.

A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

A hozzájárulás visszavonásának módja:
A hírlevél alján elhelyezett link segítségével, az érintett törölni tudja nyilvántartott adatait, az adatkezelő közreműködése nélkül.

A hozzájárulás önkéntessége:
A szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükség van a számlázási adatok önkéntes megadásához.( név, lakcím, nem magánszemélyek esetén adószám)

Gyermek hozzájárulására vonatkozó feltételek

A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

Az adatkezelő – figyelembe véve az elérhető technológiát – ésszerű erőfeszítéseket tesz, hogy ilyen esetekben ellenőrizze, hogy a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlója adta meg, illetve engedélyezte.

Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nem nyújtunk.

A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése

Gazdálkodó szervezetünk nem kezel személyekre vonatkozó különleges adatokat.

Kivételek:

A Mt alapján kezel, pl rokantsági fokozatok

A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok kezelése

Gazdálkodó szervezetünk nem kezel büntetőjoggal kapcsolatos adatokat.

Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett jogainak gyakorlására vonatkozó intézkedések

Az információk nyújtásának formája:
A megalapozottan kért információkat írásban,papír alapon vagy elektronikus úton kell átadni.

A tájékoztatás határideje:
A rendelet 15–22. cikkei szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül kell tájékoztatni az érintettet.

Hosszabbítási lehetőség:
Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, a kért információk nyújtására nyitva álló határidő további két hónappal meghosszabbítható.

A határidő meghosszabbításáról a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatni kell az érintettet.

Ha nem történnek intézkedések az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatni kell az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

A rendelet 13. és 14. cikk szerinti információkat és a 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani.
Szokásostól eltérő esetek:
Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, akkor figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre az alábbi lehetőségek alkalmazhatók:

– ésszerű összegű díj felszámítható;
– a kérelem alapján történő intézkedés megtagadható

A kérelem egyértelműen megalapozatlansága, vagy túlzó jellege bizonyítható kell legyen.

Az érintett részére a rendelet 13. és 14. cikkei alapján nyújtandó információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy a tervezett adatkezelésről az érintett jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában kapjon általános tájékoztatást. Az elektronikusan megjelenített ikonoknak géppel olvashatónak kell lenniük.

Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

A személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére kell bocsátani a következő információk mindegyikét:
– gazdálkodó szervezetünk nevét, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét;
– az adatkezeléssel megbízott munkatársunk nevét és elérhetőségeit;
– a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
– a saját vagy harmadik fél jogos érdekeinek leírása;
– a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái;

– annak ténye, hogy a személyes adatokat harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánjuk továbbítani;
Kiegészítő információk nyújtása:
– a személyes adatok tárolásának időtartama;

– információk az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az gazdálkodó szervezetünktől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;

– a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

– a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;

– információ arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása

A gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelés: Az eredeti céltól eltérő adatkezelést nem folytatunk.

Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg
Társaságunknál a személyes adatokat, kizárólag az érintettől gyűjtik.

Az érintett hozzáférési joga

Az érintett jogosult arra, hogy gazdálkodó szervezetünktől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

A hozzáférési joggal kapcsolatos információkat az adatkezelésért felelős munkatárs nyújtja.
– az adatkezelés céljai;
– az érintett személyes adatok kategóriái;
– azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
– a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

– információk az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti tőlünk a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;

– a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;

Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

Az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátani. Az érintett által kért további másolatokért az adminisztratív költségeken alapuló díjat számítunk fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.

A papír-alapú másolatokért felszámítandó díj: 100 Ft/oldal

Az elektronikus formában rendelkezésre bocsátandó információk fájl típusa: PDF formátum.

Helyesbítés és törlés

A helyesbítéshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére indokolatlan késedelem nélkül helyesbítsük a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére indokolatlan késedelem nélkül töröljük a rá vonatkozó személyes adatokat, mi pedig kötelesek vagyunk arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül töröljük, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:
– a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük vagy más módon kezeltük;
– az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

– az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;

– a személyes adatokat jogellenesen kezeltük;
– a személyes adatokat a gazdálkodó szervezetünkre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
– a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Amennyiben a személyes adat nyilvánosságra hozatala megtörtént és törlési igény merül fel ezzel kapcsolatban akkor, – az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével – kötelező megtenni az ésszerűen elvárható lépéseket, ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy az érintett adatkezelők tudomást szerezzenek arról, hogy az érintett kérelmezte a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

Adatvédelmi szabályzat

A törlési igény nem alkalmazható, amennyiben az adatkezelés szükséges:
– a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
– a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

– népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
– közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törlési jog gyakorlása valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

– jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

– az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
– az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
– már nincs szükségünk a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
– az érintett a rendelet 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy gazdálkodó szervezetünk jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés az előzőek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Az érintettet, akinek a kérésére korlátoztuk az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatni kell.
A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

Az adatkezelésért felelős minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelésért felelős tájékoztatja e címzettekről.

Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:

– az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és
– az adatkezelés automatizált módon történik.

Az adatok hordozhatóságához való jog előzőek szerinti gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy
– ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.

Adatvédelmi szabályzat
E jog gyakorlása nem sértheti a törléshez kapcsolódó jogosultságok szabályait. Az említett jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

Az adathordozáshoz való jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A tiltakozáshoz való jog és automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben

A tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a rendelet 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
Rendelet 6. cikk (1):
e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.

Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

A tiltakozási jogra, mint lehetőségre, legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

Az adatkezelő feladatai

Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak biztosítása és bizonyítása céljából, hogy a személyes adatok kezelése e rendelettel összhangban történik. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelő felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

Adatvédelmi szabályzat

Technikai intézkedések:
– a papír alapra történő felvétel biztonságos körülményeinek megteremtése;
– az adatok rendszerbe foglalásához szükséges irattárolók biztosítása;
– olyan címkézési rendszer alkalmazása, amely lehetővé teszi a gyors visszakereshetőséget;
– a megsemmisítendő papír alapú adatállomány technikai feltételeinek biztosítása;
– az elektronikusan rögzítendő adatokhoz szükséges hardver eszközök biztosítása;
– a szükséges szoftver állomány rendelkezésre bocsátása;
– az online adatok rendszeres mentését biztosító technikai háttér működtetése;
– az adattovábbítás biztonsági kérdéseinek megoldása;
– az adatveszés elkerülését támogató rendszer felállítása;
– a sérült adatok helyreállítását lehetővé tevő technikai támogatás készenlétben tartása;

Szervezési intézkedések:
– a konkrét adatkezelési célok megfogalmazása;
– az egyes célokhoz hozzárendelhető személyes adatállomány meghatározása az indokoltság figyelembe vételével;
– a személyes adatokkal találkozó munkatársak minimálisra csökkentése;
– az eljárási rend rögzítése a személyes adatokkal találkozó munkatársakkal;
– a biztonsági szempontok átbeszélése, kielemzése;
– a titoktartással kapcsolatos magatartás és felelősség megállapítása;
– a belső ellenőrzési rendszer adatvédelemmel összefüggő kidolgozása;
– a személyes adatokkal találkozó munkatársak oktatása;
– a megfelelő adatfeldolgozók kiválasztása;
– honlap üzemeltetéséhez szakmailag felkészült munkatárs kiválasztása;
– a céloknak leginkább megfelelő elektronikus tárhely kiválasztása;

Közös adatkezelők

Ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek.
Gazdálkodó szervezetünk nem vesz igénybe közösnek minősülő adatkezelőt.

Az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelők vagy adatfeldolgozók képviselői

Az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelő vagy az adatfeldolgozó írásban uniós képviselőt jelöl ki.
A képviselőnek tevékenységi hellyel kell rendelkeznie az egyik olyan tagállamban, ahol azon érintettek tartózkodnak, akiknek személyes adatait áruknak vagy szolgáltatásoknak a részükre történő nyújtása során kezelik vagy akiknek a magatartását megfigyelik.
Jelen szabályzat az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozásra alkalmazandó.

Az adatfeldolgozó

Ha az adatkezelést az adatkezelő nevében más végzi, az adatkezelő kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés e rendelet követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

Adatvédelmi szabályzat
Az adatfeldolgozó az adatkezelő előzetesen írásban tett eseti vagy általános felhatalmazása nélkül további adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Az általános írásbeli felhatalmazás esetén az adatfeldolgozó tájékoztatja az adatkezelőt minden olyan tervezett változásról, amely további adatfeldolgozók igénybevételét vagy azok cseréjét érinti, ezzel biztosítva lehetőséget az adatkezelőnek arra, hogy ezekkel a változtatásokkal szemben kifogást emeljen.

Az adatfeldolgozó által végzett adatkezelést az uniós jog vagy tagállami jog alapján létrejött olyan – az adatkezelés tárgyát, időtartamát, jellegét és célját, a személyes adatok típusát, az érintettek kategóriáit, valamint az adatkezelő kötelezettségeit és jogait meghatározó – szerződésnek vagy más jogi aktusnak kell szabályoznia, amely köti az adatfeldolgozót az adatkezelővel szemben. A szerződés vagy más jogi aktus különösen előírja, hogy az adatfeldolgozó:
– a személyes adatokat kizárólag az adatkezelő írásbeli utasításai alapján kezeli – beleértve a személyes adatoknak valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára való továbbítását is –, kivéve akkor, ha az adatkezelést az adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog írja elő; ebben az esetben erről a jogi előírásról az adatfeldolgozó az adatkezelőt az adatkezelést megelőzően értesíti, kivéve, ha az adatkezelő értesítését az adott jogszabály fontos közérdekből tiltja;

– biztosítja azt, hogy a személyes adatok kezelésére feljogosított személyek titoktartási kötelezettséget vállalnak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak;
– meghozza az adatkezelés biztonsága érdekében előírt intézkedéseket;
– tiszteletben tartja a további adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozó feltételeket;
– az adatkezelés jellegének figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel a lehetséges mértékben segíti az adatkezelőt abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintett III. fejezetben foglalt jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében;

– segíti az adatkezelőt az adatbiztonsággal és adatincidenssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az adatfeldolgozó rendelkezésére álló információkat;
– az adatkezelési szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az adatkezelő döntése alapján minden személyes adatot töröl vagy visszajuttat az adatkezelőnek, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós vagy a tagállami jog az személyes adatok tárolását írja elő;
– az adatkezelő rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az adatfeldolgozóra háruló kötelezettségek teljesítésének igazolásához szükséges, továbbá amely lehetővé teszi és elősegíti az adatkezelő által vagy az általa megbízott más ellenőr által végzett auditokat, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is.

Az adatfeldolgozó haladéktalanul tájékoztatja az adatkezelőt, ha úgy véli, hogy annak valamely utasítása sérti ezt a rendeletet vagy a tagállami vagy uniós adatvédelmi rendelkezéseket.

Ha az adatfeldolgozó bizonyos, az adatkezelő nevében végzett konkrét adatkezelési tevékenységekhez további adatfeldolgozó szolgáltatásait is igénybe veszi, uniós vagy tagállami jog alapján létrejött szerződés vagy más jogi aktus útján erre a további adatfeldolgozóra is ugyanazok az adatvédelmi kötelezettségeket kell telepíteni, mint amelyek az adatkezelő és az adatfeldolgozó között létrejött, és szerződésben vagy egyéb jogi aktusban szerepelnek, különösen úgy, hogy a további adatfeldolgozónak megfelelő garanciákat kell nyújtania a megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására, és ezáltal biztosítania kell, hogy az adatkezelés megfeleljen e rendelet követelményeinek.

Ha a további adatfeldolgozó nem teljesíti adatvédelmi kötelezettségeit, az őt megbízó adatfeldolgozó teljes felelősséggel tartozik az adatkezelő felé a további adatfeldolgozó kötelezettségeinek a teljesítéséért.
Az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti egyedi szerződést vagy más jogi aktust írásba kell foglalni, ideértve az elektronikus formátumot is.

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt végzett adatkezelés

Az adatfeldolgozó és bármely, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt eljáró, a személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személy ezeket az adatokat kizárólag az adatkezelő utasításának megfelelően kezelheti, kivéve, ha az ettől való eltérésre őt uniós vagy tagállami jog kötelezi.

Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

Adatkezelők:
Minden adatkezelő és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselője a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást vezet. E nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:
– az adatkezelő neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége;
– az adatkezelés céljai;
– az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése;
– olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket;
– adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a rendelet 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdés szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása;

– ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;
– ha lehetséges, az adatkezelés biztonságával kapcsolatos technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

Adatfeldolgozók:
Minden adatfeldolgozó és – ha van ilyen – az adatfeldolgozó képviselője nyilvántartást vezet az adatkezelő nevében végzett adatkezelési tevékenységek minden kategóriájáról; a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:
– az adatfeldolgozó vagy adatfeldolgozók neve és elérhetőségei, és minden olyan adatkezelő neve és elérhetőségei, amelynek vagy akinek a nevében az adatfeldolgozó eljár, továbbá – ha van ilyen – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőjének, valamint az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetőségei;

– az egyes adatkezelők nevében végzett adatkezelési tevékenységek kategóriái;
– adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítása, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása;

– ha lehetséges, az adatkezelés biztonságával kapcsolatos technikai és szervezési intézkedések általános leírása.
A nyilvántartásokat írásban kell vezetni, ideértve az elektronikus formátumot.

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, valamint – ha van ilyen – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselője megkeresés alapján a felügyeleti hatóság részére rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

Az előzőekben leírt nyilvántartási kötelezettségek nem vonatkoznak a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozásra vagy szervezetre, kivéve, ha az általa végzett adatkezelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal jár, ha az adatkezelés nem alkalmi jellegű, vagy ha az adatkezelés kiterjed a személyes adatok 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak vagy a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatoknak a kezelésére.

Együttműködés a felügyeleti hatósággal

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó, valamint – ha van ilyen – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselője feladatai végrehajtása során a felügyeleti hatósággal – annak megkeresése alapján – együttműködik.

Az adatkezelés biztonsága

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja, ideértve, többek között, adott esetben:

– a személyes adatok álnevesítését és titkosítását;
– a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítását, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét;
– fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességet, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani;
– az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárást.

A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor kifejezetten figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt eljáró, a személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek kizárólag az adatkezelő utasításának megfelelően kezelhessék az említett adatokat, kivéve, ha az ettől való eltérésre uniós vagy tagállami jog kötelezi őket.

Kizárólag olyan személyes adat továbbítható, amely törvényesen van az adatkezelő birtokában.

Az adatkezelő birtokában álló személyes adatokból továbbítani az érintett önkéntes, az adatkezelés körülményeit illetően tájékozott hozzájárulása hiányában csak törvény felhatalmazása alapján, a törvényben meghatározott szerv, vagy személy részére, és csak törvényben meghatározott adatkörben, a célhoz kötöttség elvének maradéktalan érvényesítésével lehet.

Abban az esetben, amikor valamely adattovábbítási kérelem olyan személyes adatra vonatkozik, amely esetében gazdálkodó szervezetünk csak adatfeldolgozásra jogosult, a kérelmet
– jogszabály kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – el kell utasítani és a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy a kért adatoknak ki a tényleges adatkezelője.

Az adatkezelést végző személy bármely adattovábbításra irányuló megkeresésről haladéktalanul, írásban tájékoztatja az adatkezelést végző szervezeti egység vezetőjét, Vizer Kingát.

Adattovábbítási kérelem elbírálására és engedélyezésére – kivéve a jogszabály által előírt adattovábbítást, – a szervezeti vezető jogosult, Vizer Kinga.

Bizonytalanság esetében be kell vonni a kijelölt adatvédelmi felelőst is a döntés elősegítése érdekében.

Az adatkérés teljesítéséhez minden esetben vizsgálni kell a továbbíthatóság jogalapját, a célhoz kötöttség és a szükségesség elveinek teljesülését, a továbbítás biztonsági feltételeit és az érintett tájékoztatásával kapcsolatos követelményeket.

Adattovábbítási kérelmet, csak írásban szabad befogadni, azzal hogy a kérelemnek tartalmaznia kell a jogalapot, a cél meghatározását, a törvényi jogalapot, a kért adatok pontos meghatározását.

A személyes adatok nyilvánosságra hozatala, csak az érintett kifejezett és dokumentált hozzájárulásával engedélyezett.

Gazdálkodó szervezetünk valamennyi alkalmazottja köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről és az adatok, illetve az adatkezelés biztonságáról.

Minden munkavállaló felelős a tevékenységi körén belül, az általa használt céges eszközök tekintetében, hogy kizárólag bizonyíthatóan jogszerűen bekerült személyes adatok legyenek elérhetők.

Aki tudomással bír a társaságnál fellelhető, jogszerűtlenül fellelhető személyes adatokról és ezt nem jelzi a kijelölt adatvédelmi felelősnek, vagy közvetlen felelősének, az elhallgatásért ő maga is felelősségre vonható.

Jogszerűtlen adatkezelést még utasításra sem szabad végrehajtani.

Az adatvédelmi incidens bejelentése a felügyeleti hatóságnak

Az adatvédelmi incidenst az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

Az adatfeldolgozó az adatvédelmi incidenst, az arról való tudomásszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül bejelenti az adatkezelőnek.

A bejelentés tartalma:
– ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
– közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
– ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
– ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Ha és amennyiben nem lehetséges az információkat egyidejűleg közölni, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők.

Az adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket. E nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a felügyeleti hatóság ellenőrizze a követelményeknek való megfelelést.

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következő információkat és intézkedéseket:
– közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
– ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
– ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Nem áll fenn az érintett felé a tájékoztatási kötelezettség, ha:
– az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

– az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
– a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

Adatvédelmi hatásvizsgálat

Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek.

Nem kezelünk olyan jellegű és mértékű személyes adatot, amely valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, s ezért nem végzünk adatvédelmi hatásvizsgálatot.

Előzetes konzultáció

Amennyiben egy adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal.

Az adatkezelő a felügyeleti hatósággal folytatott konzultáció során a felügyeleti hatóságot tájékoztatja:

– adott esetben az adatkezelésben részt vevő adatkezelő, közös adatkezelők és adatfeldolgozók feladatköreiről, különösen vállalkozáscsoporton belüli adatkezelés esetén;
– a tervezett adatkezelés céljairól és módjairól;
– az érintettek e rendelet értelmében fennálló jogainak és szabadságainak védelmében hozott intézkedésekről és garanciákról;
– adott esetben, az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről;
– a lefolytatott adatvédelmi hatásvizsgálatról;
– a felügyeleti hatóság által kért minden egyéb információról.

Adatvédelmi tisztviselő

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor:

– az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;
– az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok különleges kategóriáinak, vagy büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban.

Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint a rendelet 39. cikkében említett feladatok ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni.

Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja lehet, vagy szolgáltatási szerződés keretében láthatja el a feladatait.

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti hatósággal közli.

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó támogatja az adatvédelmi tisztviselőt a feladatai ellátásában azáltal, hogy biztosítja számára azokat az forrásokat, amelyek e feladatok végrehajtásához, a személyes adatokhoz és az adatkezelési műveletekhez való hozzáféréshez, valamint az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükségesek.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől ne fogadjon el. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval nem sújthatja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó legfelső vezetésének tartozik felelősséggel.

Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban uniós vagy tagállami jogban meghatározott titoktartási kötelezettség vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.
Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó biztosítja, hogy e feladatokból ne fakadjon összeférhetetlenség.

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

Az adatvédelmi tisztviselő legalább a következő feladatokat ellátja:

– tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére az e rendelet, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;
– ellenőrzi az e rendeletnek, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is;

– kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;
– együttműködik a felügyeleti hatósággal; és
– az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve az előzetes konzultációt is – kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele.

A személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása

Az adattovábbításra vonatkozó általános elv

Olyan személyes adatok továbbítására – ideértve a személyes adatok harmadik országból vagy nemzetközi szervezettől egy további harmadik országba vagy további nemzetközi szervezet részére történő újbóli továbbítását is –, amelyeket harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbításukat követően adatkezelésnek vetnek alá vagy szándékoznak alávetni, csak abban az esetben kerülhet sor, e rendelet egyéb rendelkezéseinek betartása mellett, ha az adatkezelő és az adatfeldolgozó teljesíti az e fejezetben rögzített feltételeket. E fejezet valamennyi rendelkezését alkalmazni kell annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyek számára e rendeletben garantált védelem szintje ne sérüljön.

Adattovábbítás megfelelőségi határozat alapján

Személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha a Bizottság megállapította, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe, vagy egy vagy több meghatározott ágazata, vagy a szóban forgó nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít. Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély.

A jelenlegi gyakorlat alapján személyes adatokat harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére nem továbbítunk.

Megfelelő garanciák alapján történő adattovábbítások

Határozat hiányában az adatkezelő vagy adatfeldolgozó csak abban az esetben továbbíthat személyes adatokat harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére, ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó megfelelő garanciákat nyújtott, és csak azzal a feltétellel, hogy az érintettek számára érvényesíthető jogok és hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre.

Kötelező erejű vállalati szabályok

Az illetékes felügyeleti hatóság a rendelet 63. cikkében meghatározott, egységességi mechanizmusnak megfelelően jóváhagyja a kötelező erejű vállalati szabályokat, ha az:
– a vállalkozáscsoport vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások csoportja minden érintett tagjára, beleértve az alkalmazottakat is, jogilag kötelező erejű, alkalmazandó és általuk érvényesített;
– kifejezetten rendelkezik az érintetteknek a személyes adataik kezelése tekintetében kikényszeríthető jogairól; és
– megfelel a rendelet 47. cikkének (2) bekezdése által meghatározott követelményeknek.

Kijelölt adatvédelmi felelős

Neve: Elérhetősége:

Vizer Kinga 36 20-380-3610
info@focushouse.hu

A kijelölt adatvédelmi felelős feladatai:

– gondoskodik róla, hogy a jelen szabályzatot minden munkavállalónk megismerje.

– a szabályzat ismertetése az általunk megbízott adatkezelőkkel, kiemelt figyelmet fordítva a részükre átadott személyes adatok kezelésére, biztonságára.
– az esetleges adatvédelmi incidensek kezelése, kapcsolattartás – amennyiben szükséges, – a felügyeleti hatósággal, illetve az érintettekkel.
– az adatvédelemmel kapcsolatos technikai és szervezési feltételek folyamatos figyelése és az szükséges beavatkozásokra javaslattétel.
– legalább évente egyszer továbbképzés tartása a személyes adatokat kezelő munkavállalók részére. Az oktatásról jegyzőkönyv készül, a résztvevők aláírásával. E jegyzőkönyveket három évig meg kell őrizni.

Személyes adatok leltára

A személyes adatok leltára tartalmazza a gazdálkodó szervezetünk által kezelt összes személyes adatot, amely a GDPR hatálya alatt van.

A személyes adatok felleltározása az adatkezelési tevékenységek nyilvántartó lapjainak vezetésével valósul meg. A nyilvántartások a személyes adatok érintettjei alapján van kategorizálva és egy nyilvántartó egy adatkezelési célt szolgál. Amennyiben a jogszerűen megszerzett adat az eredeti cél mellett további célt is szolgál, úgy azt jelezni kell az elsődleges nyilvántartó lapon, de e mellett külön lapot is nyitni kell a további cél kezelése érdekében.

Adatkezelési nyilvántartások

Mint adatkezelő:
Érintett Adatkezelési cél
Saját munkavállalók munkaviszony létesítése; fenntartása; megszüntetése
Ügyfelek szerződéskötés; kapcsolattartás; számlázás
Igénybe vett szolgáltatások szerződéskötés; kapcsolattartás;
Beszerzések szerződéskötés; kapcsolattartás;

Mint adatfeldolgozó:
Érintett Adatkezelési cél
Megbízó munkavállalói munkaviszonyhoz kötődő bevallások elkészítése

Adatkezelési tájékoztató

Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen:
– a kezelt adatok köre;
– az adatok forrása;
– az adatkezelés céljáról;
– az adatkezelés jogalapjáról;
– az adatkezelésre jogosult személyéről (neve, címe, elérhetőségei);
– az adatfeldolgozással megbízott személyéről (neve, címe, elérhetőségei);
– az adatkezelés időtartamáról;
– ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az Info tv 6. § (5) bekezdése alapján kezeli;
– az adatkezelő által alkalmazott automatizált döntéshozatal (ha van ilyen);
– kik ismerhetik meg az adatokat;
– az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai;
– az érintett jogorvoslati lehetőségei.

A tájékoztatás módja:
Írásban dokumentálva, esetenként szóban történhet.